HírekRólunkKutyáinkEladó kölykökAlmokFotóalbumA border collieElérhetőségVendégkönyvLinkekEnglish version
Webdesign by: © SAJT 2007.
Best view with:
min. 1024*768, IE 6. / Firefox 2.
A Border Collie
Ezen az oldalon a border collie-val kapcsolatos információkat, standardet, vizsgaszabályzatokat és egyéb hasznos információkat találsz.
Kinológiai zseni - a Border Collie
Kinek való a Border Collie?
Border Collie standard
Miért kell a törzskönyv?
Ki a tenyésztő?
Tenyésztő és szaporító - tények és tévhitek
Miért nem olcsó a minőségi kölyökkutya?
Internetes kutyakeresés - mikor gyanakodjunk?
A TNS
Kinológiai zseni - a Border Collie
Több mint háromszáz kutyafajta létezik napjainkban, s mindegyiknek megvan a maga rajongótábora. De még a legszenvedélyesebb terrier tenyésztő vagy vizslatartó is elismeri, hogy napjaink legintelligensebb fajtája a border collie. Többen is próbálkoztak kutya IQ-tesztek készítésével, s bár a módszerek különböznek, a győztes fajta mindig ez a csodálatos pásztorkutya volt. Szülőföldjén, az angol-skót határvidéken jelenleg is igen kedvelt és elterjedt munkakutya. Az állomány itt meglepő módon egységes, holott sok kutya még mindig nem rendelkezik törzskönyvvel. Hivatalosan ugyanis igen fiatal fajtáról van szó, a Kennel Club csupán 1980-ban fogadta el a border collie standard-et. Talán ennek is köszönhető, hogy a fajta még nem sokat veszített nagyszerű képességeiből.
A domesztikált kutya kialakulásának pontos körülményeit ugyan soha nem fogjuk megismerni, egy azonban biztos: a vadászat mellett a nyájak őrzése és irányítása volt a Canis Familiaris ősi, ember kijelölte feladata. A kecske- ésjuhnyájak illetve marhacsordák bibliai idők óta a gazdagság jelképei, mozgatásuk és védelmük elképzelhetetlen lett volna kutyák nélkül. A brit szigeteken a rómaiak honosították meg a birkatartást, s a különböző kelta klánoknak már megvolt a maga jellegzetes pásztorkutya-típusa, melyek kialakulási helyükről kapták nevüket. A collie szót a skót dialektus használta a pásztorkutya megnevezésére. A XV-XVI. században számtalan háború dúlt Angliában, s a seregek táplálására egyre nagyobb birka- és kecskenyájakra volt szükség, ezzel párhuzamosan fejlődött a gyapjúipar, így a nyájak látványosan gyarapodtak. A tulajdonos érdeke természetesen az volt, hogy állatai minél jobb kondícióban legyenek, hogy kielégíthesse a piac igényeit. Olyan kutyára volt szükség, mely nem tesz kárt a jószágban, engedelmes, gyors, sőt a zord skót időjárást is elviseli.
A juhászok a teljesítmény alapján, szigorúan szelektálták kutyáikat.
Egyes források szerint 1873-ban rendezték az első nyájterelőversenyt, hogy a juhászok összemérhessék kutyáik tudását. Más művek R.J. Lloyd Price-t tartják a terelőversenyek megteremtőjének. Price 1876-ban 100 vad walesi birkát szállított a londoni Alexandra Palotába, ahol a nyájat kettéválasztották, néhány állatot a park egy távoli sarkába vitték, majd elengedték, s a kutyáknak a park közepén álló, kicsiny karámba kellett a jószágokat beterelni. A Live Stock Journal szuperlatívuszokban írt a kézjelekre és füttyszavakra dolgozó kutyák csodálatos intelligenciájáról. Napjainkban évente több száz terelőversenyt rendeznek Nagy-Britanniában, hogy megőrizzék a border collie csodálatos képességeit és kiválasszák a legjobb kutyákat.
Thomas Bewick 1800-as évek elejéről származó, The History of Quadrupeds (A négylábúak eredete) c. művében az egyik fametszeten a border collie rövid és hosszúszőrű változata látható, alig különbözve a mai egyedektől. Robert Burns skót költő pedig egyik versében kiválóan írja le a border collie jellegzetességeit. 1860-ban, minden idők második angol kutyakiállításán, a Birmingham Dog Society rendezvényén a borderek a skót pásztorkutyák kategóriában szerepeltek. Nem sokkal ezután Viktória királynő egy utazás során meglátja élete első collie-ját, és a fajta lelkes hívévé válik. És ez az a pont, ahol a modern collie és a régi típust megőrző munkakutya, vagyis a border collie útjai kettéválnak. A border collie azóta is alig változott, míg a collie, azaz a skót juhászkutya azzá vált, ami. Hogy melyik fajta járt szerencsésebben, a királynői kegyeket élvező, vagy a dolgos munkakutya, ki-ki döntse el maga. De talán nem véletlen, hogy az angol agility válogatott maxi csapata egytől egyik border collie-kból áll.
(A szigorú karantén szabályok megváltoztatásának köszönhetően idén első alkalommal vesz részt az angol agility csapat az FCI világbajnokságán.)
Hans Räber svájci kinológus beszámolója szerint bár az Anglia és Skócia között fekvő, névadó Border Country számtalan terrierfajta őshazája is, mégis csupán border collie-kat látni nagy számban. Messze a leggyakoribb eb a környéken, és az aktívan dolgozó munkakutyák megjelenése feltűnően egységes. Egyforma a méretük, színük, legtöbbjük fekete-fehér, elvétve látni csak tricolor vagy barna-fehér példányokat. Legtöbbjüknek feláll a füle. Jellegzetes lopakodó mozgásuk inkább macskára emlékeztet mint kutyára. Itt a border collie még mindig a birkatenyésztők igazi munkakutyája. Szükség is van a tudásukra, hiszen gyakoriak az 1000-1500 fős hatalmas nyájak. Ki más tudná a karámba terelni a szétszóródott állatokat, mint egy jó pásztorkutya? A kutyák gyakran párban dolgoznak, mély csendben, a zsákmányára vadászó ragadozóhoz hasonlatosan lopakodnak a nyáj körül vagy éppen villámként cikáznak körbe-körbe. Sokukat csupán füttyentéssel irányítanak. Nem véletlenül hívják a bordereket szemkutyának is, hiszen csupán átható tekintetükkel képesek uralni és irányítani a nyájat.
A Border Country juhászai 1906-ban hozták létre a Nemzetközi Juhászkutya Társaságot (International Sheepdog Society), mely napjainkban is működik. Céljuk a border collie rendkívüli képességeinek megőrzése és fejlesztése. Az ISDS 1955-től vezeti saját törzskönyvét, a pásztorok kutyáit sokáig dolgozó pásztorkutyaként (working sheepdog) regisztrálták, csupán a szőrzet minőségében tettek különbséget, mely rövid, hosszú vagy szakállas (bearded) volt. Mr. Reid, a társaság első titkára adta 1976-ban a border collie nevet a fajtának, hiszen a legjobb kutyák az angol-skót határvidékről származtak, és mivel Reid maga is skót volt, természetesen a collie nevet és nem a sheepdog elnevezést használta.
Míg csupán munkára tenyésztettek és szelektáltak a fajtát, nem volt szükség hivatalos fajtaleírásra. Az idők azonban megváltoztak, a fajta intelligenciája és ösztönös munkája nemcsak a pásztorokat nyűgözte le, így a borderek iránti kereslet egyre nagyobb lett, s a farmerek minden maradék kölyköt el tudtak adni.
A második világháború után kezdődött a munkaversenyek (obedience) népszerűsége, ahol persze a border colliek vitték el a pálmát. Azonban ezek a rendezvények a Kennel Club égisze alatt zajlottak, így valamilyen módon regisztrálni kellett a kutyákat. 1960-ban, hosszas tárgyalások után a Kennel Club úgy határozott, hogy csak azokat a kutyákat regisztrálja border collieként, melyek már szerepelnek az ISDS törzskönyvében, de ezeket az egyedeket is csupán az ún. obedience nyilvántartásba veszi fel. Az ISDS regisztrációs szám nélküli kutyákat csak working collie, vagy working sheepdog-ként veszi fel nyilvántartásába.
Sok farmer nem regisztráltatta kutyáit, többek között azért, mert ehhez ISDS tagnak kellett lenni, s a tagdíjra csak abban az esetben áldoztak, ha a társaság terelőversenyein részt kívántak venni.
Ezért az ISDS, hogy ne veszítse el a kiváló munkavonalakat, felnőtt kutyákat is regisztrált, ha azok elvégeztek egy adott terelővizsgát. A szabályzat ugyan ezt csak akkor engedélyezte, ha az érintett kutya szülei már regisztrálva voltak, de erről a legtöbb esetben elfeledkeztek
Miközben az ISDS és a Kennel Club a border collie hivatalossá tételének feltételein alkudozott, az az érdekes helyzet állt elő, hogy Ausztrália 1963-ban már rendelkezett saját border collie standarddel, sőt hivatalos kiállítási címet, Challange Certificate-t is kiadott a fajtában.
Harry Glover, ismert nemzetközi bíró elhatározta, hogy kezébe veszi az irányítást és megszünteti ezt a felemás helyzetet. Segítségével megalakult a Border Collie Club of Great Britain-t, a Kennel Club ugyanis csak akkor ismerhet el egy új fajtát hivatalosan, ha azt egy specialista klub kérvényezi, beadványához egy fajtastandardet is mellékelve. Sokan úgy gondolták, mindez az ISDS feladata lenne, ők azonban kutyáikat Working sheepdog néven törzskönyvezték. 1979-ben alakult még egy újabb fajtaklub, a Southern Border Collie Club, s ekkor a Kennel Club mindhárom társaság képviselőjét összehívta, hogy jussanak közös nevezőre a fajtaleírást és egyéb fontos kérdéseket illetően.
Így végül rendeződött a helyzet, megszületett a régi-új fajta, border collie néven. A három klub ülése után, 1980 októberében elfogadták a hivatalos fajtaleírást és 1982-ban, a Cruft's kiállításon kiadták az első CC címeket is a fajtának. A megtisztelő feladatra Glovert akarták felkérni, de betegsége miatt Mrs. C. Sutton-nak kellett helyettesítenie, aki az első CC címet kanoknál a Tilehouse Cassius of Beagold nevű kutyának adta, míg a szukáknál Tracelyn Gal-nek. Mindkét kutya később Show Champion lett, mégpedig 1982. július 16-án, a Malvern-ben rendezett National Working Breeds Championship Show-n szerezve meg a szükséges harmadik CC címet.
Annak érdekében, hogy a fajta tenyésztése ne csupán küllemi szelekció alapján történhessen, csak az a border collie viselheti a Show Champion címet, mely pásztorkutyaként is bizonyít, vagyis elvégez egy meghatározott munkavizsgát.
Az első Show Champion kan, Tilehouse Cassius tenyésztője, Iris Combe azzal az elhatározással kezdett border colliekat tenyészteni, hogy a fajta ösztönös képességeit szép külsővel ötvözze. Évekig járt pásztorkutya versenyekre és vásárokra, számtalan törzskönyvet tanulmányozott, míg megtalálta azokat a vonalakat, melyeket egyesíteni akart elképzelése megvalósításához. Bár saját magának is voltak kutyái, de nem törzskönyvezett egyedek, és a pillanatnyi helyzetben sajnos a regisztráció volt döntő, nem a kutya munkaképessége, tehát ISDS-regisztrált kutyákat kellett szereznie. Elképzeléseit feltárta Barbara Houseman, az ISDS első női vezetőségi tagja előtt, aki elmondta, hogy Will és Barbara Carpenternek éppen egy olyan alma van, ami Combe-nak kellene, csak nem biztos, hogy Carpenterék adnak is neki kölyköt. Nagy izgalmak és félelmek közepette látogatott el Iris Combe Carpenterék farmjára, Gloucestershire-be. A kutyák és gazdáik egyaránt szívélyesen üdvözölték, de Will mégsem akart neki kölyköt eladni, szerencsére Barbara, aki tisztában volt a fajta pillanatnyi bonyolult helyzetével (regisztrációs problémák, stb.) rábírta egy tricolor kölyök eladására: ő volt Brocken Sweep. A megfelelő szuka a fekete-fehér Fly lett, George Lloyd tenyészetéből. Őt is Barbara segítségével sikerült megvenni. Tilehouse Cassius, az első Show Champion kan ebből a párosításból származott, s három másik alomtestvére szintén Show Champion lett.
Bár a tenyésztőnő kennelében még számtalan Show Champion border collie született, s hiába kellett munkavizsgát is tenniük e cím megszerzéséhez, Iris Combe még mindig azt a nézetet vallja, hogy a fajta igazi királya vagy királynője mindig az a kutya, aki eredeti feladatának olyan kiválóan tesz eleget, hogy elnyeri a legjobb terelőkutyának járó kék szalagot, a Supreme Sheepdog Champion cím jelképét.
Az Egyesült Államokban 1995. október. 1-én ismerték el teljes jogú, hivatalos fajtaként, s Magyarországra ebben az évben érkezett az első két border collie szuka, majd 1996-ban az első kan. Pillanatnyilag kb. 150 fős a magyar állomány, mely sem küllemre, sem viselkedésre nem egységes, de azért vannak szép és jó képességű kutyáink. A border collie állomány egyetlen országban sem nevezhető egységesnek. Nagyon eltérő lehet például a kutyák mérete, hiszen néhány centinél sokkal fontosabb a terelő ösztön megléte. Természetesen senkitől sem várható el, hogy birkanyájat tartson otthon, de például az Angol Pásztorkutya Klub rendszeresen rendez képességvizsgákat és terelőversenyeket, és minden érdeklődőnek lehetőséget nyújt arra, hogy kipróbálja kutyája képességeit, illetve segítséget nyújt a kiképzésben és gyakorlásban. Olyan kennel is létezik Magyarországon, a Forestry Farm, ahol az Angliából érkezett MET 1-es törzskönyvi számú border collie is él, ahol a kutyák nap mint nap eredeti munkájukat végzik, s nemcsak juhokat vagy pulykákat terelnek, hanem elsősorban szarvasmarhákkal dolgoznak. A terelés mellett agility-ben is a border collie a király: mondani sem kell, hogy 2000-ben a francia Christine Charpentier egy border collie-val lett világbajnok.
Kinek való a Border Collie?
A fajta eredete
A border vagyis határ szó a fajta kialakulásának színhelyére a skót határvidékre utal, a collie kevésbé meghatározható és sok teória fűződik hozzá. Néhány szerint a fajtára jellemző fehér gallér (angolul collar), mások szerint a fekete (coaly) szóból ered, a harmadik vélemény szerint ez egy ősi kelta szó (coley), melynek jelentése hasznos.
Nagy-Britannia egykor a világ legnagyobb gyapjú előállítója volt, ezért szükség volt a birkanyájak mellett egészséges, nagy kitartású, és gyakran önállóan dolgozó terelőkutyákra. A fajtát évszázadokon keresztül nemesítették ki, más fajtákkal ellentétben azonban elsősorban belső tulajdonságokra szelektálták, úgymint: temperamentum, intelligencia, terelési stílus.
Az első terelőversenyt 1873-ban rendezték az Észak-Walesi Bala városában. Ezen a versenyen 10 kutya indult és James Thompson Tween nevű kutyája nyert. A következő két verseny 1874-ben és 1876-ban egyre nagyobb népszerűségnek örvendett. Innentől kezdve aztán évente kerültek megrendezésre a versenyek. A kimagasló tehetségű sokszorosan győztes kutyák lettek a mai border colliek ősei.
A fajta
Kiegyensúlyozott, közepes termetű, atlétikus kutya. Megjelenése hűséget, buzgóságot, intelligenciát áraszt. Kemény, izmos testük kimeríthetetlen energiát és végtelen lendületet sugall. Képes akár napi 40-80 km-t is futni! Hosszú és rövid szőrű változata is ismert. Színe leggyakrabban fekete-fehér, de létezik vörös-fehér, kék-fehér, trikolor, merle változata is. Rendkívül barátságos, gyermekszerető. Terelő ösztöne miatt nagyon szereti a labdajátékokat, de kitűnő agilityző, mentőkutya, dog dancing vagy flyball illetve frizbi versenyző is válhat belőle.
Általában egészséges, betegségekkel szemben ellenálló. Öröklődő betegségként előfordulhat diszplázia és a colliekra jellemző szembetegség, mely vakságot okozhat. Ezek megelőzésére léteznek szűrővizsgálatok. Sok kellemetlenségtől kímélheti meg magát, ha a megbízható helyről, tenyésztőtől vásárol kiskutyát.
Természete
A border collie elsősorban munkakutya, kimeríthetetlen energiákkal, hatalmas munka- és tanulási kedvvel. Intelligenciájának köszönhetően igen gyorsan tanul. Sajnos a rossz dolgokat éppen olyan rövid idő alatt sajátítja el, mint a hasznos, jó dolgokat. Kiváló memóriájának köszönhetően mindent megjegyez, a rossz élményeket sem felejti el! Gyakran úgy tűnhet, hogy szinte telepatikus képességekkel rendelkezik. Ennek oka, hogy csakúgy, mint a farkas rendkívül kifejező testbeszéddel bír. Tereléskor a kutya testbeszédével, elsősorban szemével irányítja, szinte hipnotizálja a juhokat. Jellegzetes földhöz lapuló mozgással és villámgyors manőverekkel dolgozik. Állandó készenlétben van, nehogy elmulassza a gazda bármely parancsát, melyet egy apró mozdulat is jelezhet. Mivel feladata szerint a pásztor társa, jobb keze, nem szeret hosszú ideig egyedül lenni.
A border collie nemesítése során szem előtt tartották az agresszió mentességet. Éppen emiatt emberekkel barátságos, gyermekszerető kutya. Jellemző, hogy még a betörővel is összebarátkozik, csak hogy játsszon vele egy kicsit. Általában nem ugatós, csak ha oka van rá.
Mindezek a csodálatra méltó tulajdonságok tehetik nehézzé kedvencként való tartását.
Érvek és ellenérvek
A border collie népszerűsége az utóbbi pár évben hazánkban is ugrásszerűen megnőtt. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy minden a fajta iránt érdeklődő mérlegelje, hogy valóban alkalmas-e egy border collie tartására.
A border collie tartható nagyvárosban, panellakásban is, amennyiben állandó feladatokkal rengeteg mozgással energiáit levezetik. Amennyiben ilyen helyen lakik, kérem gondolja végig az alábbiakat:
- Mennyit tartózkodik otthon?
- Munkája megkívánja-e, hogy napi rendszerességgel utazzon, akár több órát?
- Mik a kedvenc időtöltései szabadidejében?
- Van-e lehetőség a közelben ahol kutyáját szabadon sétáltathatja, pl. park, mező stb.?
- Van-e lehetőség a közelben ahol kutyája aktivitását kiélheti, pl. agility pálya, terelési lehetőség?
Nem kell feladnia eddigi tevékenységeit, barátait, szokásait, de kompromisszumokat kell kötnie 12-14 évre! Ha egyedül él és rendszeresen ingázik munkahelyére, vagy az utazás munkája része nem biztos, hogy bármilyen fajta kutya Önnek való! Amennyiben nincs a lakóhelye közelében olyan terület, ahol kutyája szabadon sétálhat, más kutyákkal játszhat, talán egy társasági fajta jobban megfelelne Önnek. Végül, amennyiben nem tölti szabadidejének jelentős részét a szabadban, vagy sporttal, akár túrázással, esetleg szívesebben jár koncertekre, szórakozóhelyekre Önmagának is szívességet tesz, ha nem border colliet vásárol.
A kertes házban lakóknak is fel kell tenniük maguknak az előző kérdéseket! Főleg mivel a külvárosi embereknek általában többet kell utazniuk munkahelyükre. De ezen kívül gondolja végig:
- A terület ahol lakik, megfelelően be van-e kerítve?
- Van a kertben olyan terület, ahol border collie-ja kedvére áshat, rághat, és úgy általánosságban tönkre tehet dolgokat?
- Van-e kertjében mérgező növény, mely veszélyes lehet a kutyára?
- Felkészült egy életen át tartó „Nem szabad kergetni a szomszéd macskákat!” tréningre?
Egy jól nevelt, rendszeresen foglalkoztatott, lemozgatott kutya persze sokkal kevesebb kárt és problémát okoz. De ehhez napi 1-1,5 óra aktív foglalkozás szükséges.
Border Collie Standard - FCI 297/b
Általános megjelenés:
Arányos kutya, a lágy külső vonalak kiváló belső harmóniát, bátorságot és tökéletes kiegyensúlyozottságot sugároznak.
Vérmérséklet:
Ellenálló és szorgalmas juhászkutya, sok-sok kitartással, buzgó, éber, figyelmes és nagyon intelligens. Soha nem lehet ideges, vagy támadó kedvű.
Fej és koponya:
A koponya széles, a fülek között lapos, oldalai fokozatosan és simán vékonyodnak el az orrig. A stop kifejezett. Az arcorri rész erős, hossza megegyezik az agykoponya hosszával. Az ajkak feszesek, tiszták. Az orrtükör nagy, általában fekete, a kék, barna, vörös egyedeknél a szőrzet színét követő árnyalatú. Az orr és az ajkak folt nélküliek.
Szemek:
Egymástól távol ülők, oválisak, közepesen nagyok, színe harmonizál az egyed színével. A sötétebb szemszín a kívánatos. Kivéve a barna egyedeknél, ahol a világosabb szín, a merléknél a kék, illetve kéken pettyezett megengedett. A tekintet gyöngéd, buzgó, figyelmes és intelligens.
Fülek:
Középméretűek, nem ülnek túlságosan közel egymáshoz, félig felállnak.
Száj:
A fogak épek, erősek. Az ollós harapás a kívánatos.
Nyak:
Mérsékelten hosszú, izmos, enyhén ívelt, a vállak irányába durvaság nélkül szélesedik el.
Elülső rész:
A vállak hosszúak, jól szögeltek a felkarral. A felső lábak jól csontozottak, egyenesek, szemből nézve párhuzamosak, könyökben sem kifelé, sem befelé nem fordulnak. A lábközép flexibilis.
Törzs:
A törzs mérsékelten hosszú, a bordák jól íveltek. A mellkas mély, mérsékelten széles, izmos, enyhén ívelt. A lágyék mély, nem felhúzott.
Hátulsó rész:
A far széles, izmos. A comb hosszú, széles izmos. A térd jó szögelésű, a csánk mély, erős, hátulról nézve egyenesek és párhuzamosak.
Mancsok:
Oválisak, jól párnázottak, erősek, épek. Az ujjak mérsékelten íveltek, szorosan záródnak. A körmök rövidek és erősek.
Farok
Mélyen tűzött és tartott, csánkig érő, szőrrel dúsan borított. Izgalmi állapotban, illetve mozgás közben felemelkedhet, de sohasem a hát vonala fölé.
Mozgás:
Szabad mozgású, lágy mozdulatokkal, fáradhatatlan. A mancsát alig emeli mozgás közben, azt a benyomást kelti, hogy a kutya képes a legnagyobb titokban a leggyorsabban mozogni.
Szőrzet:
Dupla. A fedőszőrzet mérsékelten hosszú, sűrű, közepesen texturált. A rövid, sűrű, puha aljszőrrel együtt kiváló védelmet nyújt az időjárás viszontagságaival szemben. A közepesen hosszú szőrzet a nyakrészen sörényt alkot, a combok és a farok szőrrel jól fedett. A pofán, a füleken, a mellső lábakon (kivéve a zászlókat) a hátsó lábakon és a csánkrésznél a szőrzet rövid, sűrű. (Vannak rövid szőrű példányok is.)
Színek:
Fekete-fehér, kék-fehér, barna-fehér, vörös-fehér, sable-fehér, tricolor. A melírozott változatok is engedélyezettek: blue-merle, red-merle. A fehér nem lehet uralkodó.
Méret:
Kanok marmagassága: 48-53 cm
Szukák marmagassága: 48-51 cm
Hibák:
Az előző pontoktól való bármely eltérés hibának minősül és a hiba súlyosságának pontos arányában kell állnia az eltérés mértékével.
Megjegyzés:
A kanoknak két, a herezacskóba teljesen leereszkedett herével kell rendelkezniük.
Miért kell a törzskönyv?
A törzskönyv a kutya születési anyakönyvi kivonata és személyi igazolványa is egyben. Ugye Ön sem szeretné, ha valamelyik családtagja teljesen azonosíthatatlanul szaladgálna a nagyvilágban. Akkor miért tenne kivételt a kutyájával?
A törzskönyv tartalmazza a kutya minden fontos adatát. A születési idejét, hol és kinél született, milyen számon regisztrálták, és az egyedi azonosítójának (chip vagy tetoválás) számát is. Ez utóbbi különösen fontos, ha kutyája bármilyen okból elveszne.
Ezért kiskutyájának törzskönyvét a lehetősége szerint minél hamarabb vigye el a legközelebbi ebtenyésztő szervezethez, és a kapott tulajdonosváltási igazolás birtokában írassa át saját nevére! Ezzel később sok problémát megelőzhet.
A törzskönyv ezen kívül tartalmazza a kutya szüleinek, valamint azok őseinek adatait 4 generációra visszamenőleg. Egy kezdő kutyatartónak ezek az adatok nem sokat mondanak, de az esetleges tenyésztéshez elengedhetetlen információk.
A törzskönyvet elvesztés esetén csak a tenyésztő tudja újra megkérni, ezért nagyon vigyázzon rá. Legjobb csinálni róla egy fénymásolatot, és az eredetit otthon betenni egy fiókba. Két esetben lehet csak szükség az eredeti törzskönyvre. Ha tenyészszemlére szeretné vinni a kutyát, vagy ha esetleg valamilyen vita merülne fel a kutya tulajdonjogát illetően. (Pl. ellopják, és bizonyítani kell a megtaláláskor, hogy az Öné)
Amennyiben kiállításra nevezné a kutyát, akkor sem kell magával vinni a törzskönyvet, a nevezéshez egy másolatot kell csatolni.
Egy új lehetőség, hogy a kutyához korlátozott törzskönyvet kap, esetleg csak törzskönyv másolatot. Ez olyan esetekben fordul elő, ha a tenyésztő valamilyen okból nem szeretné a kutyát tenyésztésbe vonni, és ezt a törzskönyv korlátozásával kívánja érvényesíteni. Ez természetesen semmit nem von le az Ön kutyájának értékéből, pusztán azt a célt szolgálja, hogy kellő megalapozottság nélkül ne hozzanak le almot a kutyától. Ezen esetekben nem mindig van lehetőség a kutyát az Ön nevére íratni, ezért a tenyésztővel a szerződésben rögzítettek szerint kell tartania a kapcsolatot.
Kennelünkben egyetlen egy kölyköt sem adunk el törzskönyv nélkül, ezért kérjük, hogy aki ilyen kiskutyát szeretne, nálunk ne keresse!
Ki a tenyésztő?
Ki is a tenyésztő valójában?
Egy tévhitet szeretnék eloszlatni, mely igen erősen él ma a köztudatban. Sokak fejében a tenyésztő, a tenyésztés fogalma nem teljesen van helyén. Lehet ez félreértésből, tájékozatlanságból, vagy bármely más okból. De kezdjük mindjárt az elején. A tenyésztéshez nyílvánvaló módon kell egy szuka és egy kan. Könnyen belátható, hogy ennek a minimális feltételnek teljesülnie kell, hogy létre jöjjön bármiféle tenyésztés. De azért a tenyésztéshez ennél jóval több kell. Nem árt, ha van a tenyésztendő fajtával kapcsolatban némi felelősségtudat, fajtaismeret, a standard ismerete és némi genetikai ismeret. A standard határozza meg nagy vonalakban, milyen kritériumok szerint kell tenyészteni, illetve az adott fajta milyen tulajdonságokkal kell rendelkezzen ahhoz, hogy a fajta megfelelő minőségű egyede lehessen. A tenyésztőnek pedig a feladata nem más, mint a fajta nemesítése és nem szaporítása. A fajta nemesítése fogalom pedig a minél jobban a standardban foglaltakhoz közelítő, minél egységesebb, jobb minőségű kutyák létrehozása mind küllemben, mind egészségileg és viselkedésformákat tekintve. Ettől nemesedik egy fajta. Ez nagy körültekintést és odafigyelést igényel az utódokra ahhoz, hogy tudja a tenyésztő, jó úton jár-e, vagy a párosítás nem hozott megfelelő eredményt a fajta szempontjából. Egy párosításról csak akkor derülhet ki, hogy jó, vagy sem, ha kipróbáltuk. Ez a komoly tenyésztők körében alapszabály. Hiába tökéletes az adott egyed, egy kan, vagy egy szuka, nagyon függ a származásától, vonalától, hogy milyen utódokat fog örökíteni, mennyire lesznek egységesek, jó típusos kiskutyák. Minél hasonlóbb a szülők vonala, és minél jobban közelít a standerdhez, annál tökéletesebb utódokra lehet számítani. Ez persze némi beltenyésztést és igen komoly körültekintést igényel. Ezért fontos a kutyák rokonságának, felmenőinek, testvéreinek megismerése is, azok betegségei, hibái, hogy tudjuk, mire számítsunk, mit örökíthet majd az adott kutya, és ez alapján eldönthessük, létrehozzuk-e a párosítást, vagy sem. Ezért aztán aggasztó az az elterjedt igen téves nézet, miszerint ha valaki tenyészteni akar, elég, ha vesz egy szép szukát és egy szép kant. Majd amíg azok ki nem öregszenek, ezt az egyetlen párosítást ismételgeti. Gondoljuk csak végig: mi van, ha a két vonal, amit vásároltunk, nem passzol? Nem születnek szép, egészséges utódok, vagy egy alomban csak 1-1 kiskutya lesz elfogadható minőségű? Akkor a többi gyengébb minőségű, beteg, vagy betegséget hordozó kölyökkel évekig elárasztjuk a piacot? Majd mások ugyanilyen elképzelések szerint vezérelve ezekkel a kölykökkel tenyésztenek tovább? Ugye belátható, mennyire káros folyamat ez a fajta szempontjából hosszú távon? De tegyük fel, szuper párt sikerült vásárolnunk. Tökéletes kölykök, nagy siker. Ebből a párosításból kb. 6-8 éven keresztül ontjuk az egyforma genetikájú, egyforma származású kölyköket. Ez sem szerencsés, hiszen a fajta szempontjából túl sok egyed lesz egymás rendkívül közeli rokona, magas lesz a fajta beltenyésztettsége. Ez pedig mindig egészségi, immunrendszeri leromlással jár.
De akkor hogyan tovább? Ki is az igazi tenyésztő?
Az, akinél a szuka van, vagy az, akinél a kan van? Nyílván az a tenyésztő, aki szukát tart. Hiszen ő fogja a kennel nevet kiváltani, nála születnek a kölykök, ő neveli fel őket, ő adja el és ő fogja figyelemmmel kísérni további sorsukat. Ezért az ő felelőssége és feladata olyan kanok felkutatása, akik tenyésztői szempontjainak leginkább megfelelnek, egészségesek. A kan tulajdonosok ezért ilyen értelemben nem tenyésztők, nem felelősek egy alom lehozataláért, minőségéért. Az ő felelősségük odáig terjed, ha tudott, hogy a kan genetikailag öröklődő betegséget hordoz, ne fedeztessenek vele. Az már azonban a szuka tulajdonos felelőssége, ha nem szűrt, papírok nélküli, ezért ellenőrizhetetlen minőségű kannal fedeztet. Az alom létrejöttének felelőssége az övé. Nyílván a kiskutyákból származó bevétel is, hiszen a költségeket is mind ő viseli. Ezért a szuka tulajdonos a tenyésztő. A tenyésztő folyamatosan keresgél a kanok között. Figyeli a vonalakat, az esetleg kiszemelt kan korábbi utódait. Ezek alapján mérlegel és dönt egy párosítás létrehozásáról. Esetleg egy-egy jobban sikerült kölyköt visszatart tovább tenyésztésre, akár úgy, hogy magánál tartva, akár úgy, hogy tenyésztői szerződéssel eladva. Majd ehhez az új kiskutyához újabb kanokat keresve újabb almokat hoz le. Ha szép kan kiskutyája lesz, esetleg azt minősítteti, megszűreti betegségekre, majd ezután fedeztet csak vele. Ez nagyon nagy munka és elhivatottság. Kell hozzá a fajtával szembeni rajongás, hogy fajta szempontjából tudja döntéseit meghozni. Tehát a fentiek alapján könnyen belátható, hogy a tenyésztőt a szaporítótól egy alapvető dolog különbözteti meg, mégpedig a MOTIVÁCIÓ. A tenyésztő a fajta szempontjait tartja szem előtt, elsősorban a fajta érdekeit mérlegelve hozza meg döntéseit, míg a szaporító saját anyagi, egzisztenciális, illetve érvényesülésvágyból fakadó érdekeit helyezi mindig előtérbe. Nála nem számít, mi lesz a fajtával 10 év múlva. Nem fontos, hová kerülnek a kölykök és milyenek lettek. Ez az irányultság aztán meghozza gyümölcsét és sajnos nagyon erősen rányomja bélyegét az adott fajtára is. Számos fajta eme felelőtlen szaporítói tevékenységnek köszönheti jelentős leromlását.
Hogyan születik a tenyésztő?
A dolog általában úgy kezdődik, hogy az embernek lesz egy kutyája, akit nagyon szeret. Aztán szép lassan elkezdi szeretni az egész fajtát, mert rájön, hogy az a fajta kutya a legszebb és legjobb kutya a világon. Nem túlzás, ez az összes kutyánál így van. Aki nem így áll hozzá, sosem lesz tenyésztő. Aztán kíváncsiságból elmegy kiállításokra, fajta találkozókra, ahol megismeri a fajta többi egyedeit is és szép lassan felismeri, hogy az övénél sokkal szebbek és jobbak is vannak ebben a fajtában. Felmerül benne a vágy, de jó volna számára is egy ilyen nagyon szép és okos kutya. Ennek érdekében még többet jár kiállításokra, még jobban beleássa magát a fajta minden részletébe. Megismeri a fajta színe-javát, a fajta iránti elvárásokat, tenyésztőket, a standard kis- és nagybetűs részeit, a fajtát terhelő betegségeket, és azokat az apró fortélyokat, szabályokat, amiket írva és mondva sem lehet megtalálni. Kellő ismerettel és tapasztalattal a háta mögött felébred benne a tudás iránti tisztelet, és az érzés, hogy hiába keresgéli, még mindig nem találta meg a tökéletes kutyát, és elhatározza, hogy ő bizony megpróbál közelebb jutni a tökéleteshez, ő jobbat és szebbet fog tenyészteni, mint elődei, erősen él benne az elszántság, hogy megmutassa a világnak, milyen is az igazi, küllemben is jellemben is a fajtáját méltán képviselő kutya. Ha áldozunk egy kis időt a tenyésztővel való beszélgetésre, hamar kiderül a kiskutyák mögött rejlő érdekeltség, a fajta ismerete,szeretete és a hozzáértés. Így már sokkal könnyebben eldönthetjük, bízhatunk-e jövendőbeli kiskutyánk származásának minőségében, egészségében, vagy saját érdekünkben álljunk tovább. Nyújt-e a tenyésztő személye egyfajta garanciát arra, hogy azt kapjuk, amit valóban szeretnénk. Ez azt hiszem, megéri mindenkinek a pillanatnyi többletráfordítást.
Forrás: http://olcsokutya.uw.hu/
Tenyésztő és szaporító - tények és tévhitek
Párkeresés
Bizony nem könnyû eset. Embernél sem, hát még kutyánál!
De miért is keresünk párt a kutyának?
Tenyésztő: A minőség javítása érdekében keres a szukájához megfelelő kant.
Szaporító: Mert el akarja adni a kiskutyákat.
Mik a fedező kan kiválasztásának szempontjai?
Tenyésztő: A fajta és a szuka őseinek ismeretében egy olyan kan kutya kiválasztása, aki várhatóan a legjobb külső és belső tulajdonságokat fogja átadni a születendő kölyköknek.
Szaporító: Közel legyen és olcsó legyen.
Hogyan kerülhetünk kapcsolatba a fedezőkannal?
Tenyésztő: A fajtát és képviselőit, ezek tenyésztői és tulajdonosait jól ismeri akár hazai vagy külföldi kiállításokról, akár az internetről. Ezek alapján könnyen kapcsolatba léphet velük, biztosan sokakkal baráti vagy legalább levelezőkapcsolatban van. Kiváló minőségû kutyái alapján őt is ismerik a fajta elhivatottjai. Ezért a kan tulajdonosok szívesen fedeztetnek neki.
Szaporító: Hirdetésekből keresgél, talál a szomszédban azonos fajtájú kutyát, esetleg van otthon egy saját kanja és minden szukáját az fedezi be.Esetleg keres a közelben egy sok kiállítást nyert kant, akár illik a szukájára, akár nem. Ezért gyanakodjon az olyan hirdetéseknél, ahol a kannak mindenféle rejtélyes vegyjelek szerepelnek (CACIB, BOB, HCH, ICH, BIS) a szukánál meg semmi.
Mi a fedezés ára?
Tenyésztő: Nem az ár, hanem a minőség a lényeg. Egy jó fedezőkan kapcsolatáért több száz vagy akár 1-2 ezer Eurot is elkérhetnek. Ehhez jönnek még az utazási költségek.
Szaporító: Megkeresi a legolcsóbbat és még abból is alkudni próbál.
Hogyan zajlik a fedeztetés?
Általában a szukát viszik a kanhoz. Egy tüzelő szukával esetleg több ezer kilométert is utazhatnak. Ez esetleg megviselheti a szukát, gondot okozhat a fedezésnél. Ezért a tenyésztőknél sokszor bevált gyakorlat, hogy még a tüzelés előtt kiutaztatják a kutyát (főleg, ha esetleg tengerentúlra megy) és akkor jön vissza, ha már biztosan vemhes. Ilyenkor olvashatja a hirdetésben, hogy "hasban importált".
Kényelmesebb és biztosabb módszer spermát hozatni az illető kantól. Ez sem olcsó mulatság, sokszor többet kérnek érte, mint a sima fedezésért, nem beszélve róla, hogy a szállítmányt különleges eljárással kell eljuttatni. És ilyenkor még az állatorvosi költségek is hozzáadódnak a fedezés árához.
Mik a fedeztetés buktatói, veszélyei?
Elsősorban az a lehetőség, hogy nem lesz vemhes a szuka. Ilyenkor a pénzt beleölte a tenyésztő és ugyan általánosan bevett gyakorlat, hogy egy második fedezés is jár az árért, az utazási, állatorvosi költségek már elvesztek.
Tudni kell, hogy a kutyáknál is léteznek nemi betegségek. Ha a kan már többször fedezett természetes úton, előfordulhat, hogy valamelyik szukától elkapott valamit. Pl. herpeszt, ami vemhesülés esetén is vetéléshez vagy az alom elhullásához vezethet.
Nagy nevû fedezőkanok gazdái ezért nem is szokták csak a mesterséges megtermékenyítést vállalni.
Tévhitek a kutyák pároztatásával kapcsolatban:
Sokszor halljuk, hogy a szukának egyszer szülnie kell, különben megőrül.
Erre teljesen egyértelmû a válasz: NEM IGAZ!
A kutya nem ember, nincsenek emberi érzései, nem fogja el vágyódás egy kölyökkutya láttán és nem képes hosszú éveken át nevelgetni és a gyerekeit. Az anyai ösztönt előidéző hormonok a szoptatás után kiürülnek a szervezetéből, a saját kölyke ugyanolyan lesz számára, mint bármelyik másik kutya.
A nem tenyésztésre szánt szukákat az első tüzelés után ivartalanítani kell.
Másik nagy érv, hogy "a kutyám nagyon szerelmes és már kellene neki egy társ".
A kutyák nem ismerik a szerelem érzését, ez kizárólag emberi tulajdonság. A kan kutyákat kizárólag a hormonok hajtják affelé, hogy minden tüzelő szukára ráugorjanak. A legszebb azonban, mikor ezt hallani: szeretném ha a kutyám élvezné a szexet. Hát ez nem fog összejönni! A szexuális élvezet kizárólag a főemlősök kiváltsága. A kutyák számára a nemi aktus kifejezetten fájdalmas, kellemetlen feladat. Hogy mégis keresik az alkalmat, azért csak a fajfenntartásért felelős hormonok a felelősek.
A nem tenyésztésre szánt kanokat az ivarérés befejezése (általában 1 éves, nagytestû kutyáknál 2 éves koruk) után ivartalanítani kell.
Aki kiskutyákat szeretne vállalni, mindenképpen végig kell gondolnia a következőket:
Miért szeretnék kölyköket?
Ha a válasz, hogy hát mert olyan aranyosak, meg mindenkinek lenne gazdája, akkor az ügy eleve halálraítélt. Gondolja végig, hogy évente hány kiskutya került a menhelyekre vagy az utcára. Ezek a szegények mind úgy kezdték, hogy ők is igen aranyosak voltak és még gazdájuk is került egy időre.
Mit tudok nyújtani a kölyköknek?
Ehhez tisztában kell lenni egy alom felnevelésének költségeivel. Először is a megfelelő szukára van szükség, aki az adott fajta reprezentánsa. Aztán a megfelelő fedezőkan sem olcsó mulatság. Jobb esetben csak egy kiskutyát vagy annak árát kérik, természetesen csak akkor ha a kan gazdája úgy gondolja, hogy az Ön szukája megfelel a tenyésztési elvárásoknak. Legtöbbször azonban maga a fedeztetési díj messze meghaladja egy kölyök eladási árát. Nem beszélve az utazási költségről. És még egy szem kölyök sem született!! Ha megszülettek, biztosítani kell nekik a megfelelő "hálószobát". Aztán az oltásokat, a féreghajtást, a chipezést és nem utolsósorban a megfelelő mennyiségû és minőségû táplálékot.
Hova kerülnek a kölykök?
Egy alom létrehozása elsősorban a fajta nemesítését kell, hogy szolgálja. Ezért értelemszerûen mindenki magának tenyészt, tehát hogy a legjobb kiskutyát megtartsa. A fennmaradó néhány kutyusnak pedig olyan helyet kell keresni, ahol évekig nyomon követhető a sorsa. Úgy gondolja, hogy Ön mindezeket biztosítani tudja? Biztos? Jól végiggondolta? Még egyszer átolvasta? Akkor csak gratulálni tudunk, Ön biztosan egy gyakorlott és felelősségteljes tenyésztő. Kérem, vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy megfelelő referencia esetén felkerülhessen az általunk ajánlott tenyésztők listájára.
Ha mégis kétségei merülnének fel, kérjük, hogy várjon még néhány évig és tanulja ki ennek a csodálatos hivatásnak minden csínját-bínját!
Forrás: http://olcsokutya.uw.hu/
Miért nem olcsó a minőségi kölyökkutya?
Egy kis matematika
...avagy miért is nem lehet nyereséges a tenyésztés.
Szuka vételár border collieban: 80.000,- Ft-tól 2000 Euroig (500.000,- Ft.)
De maradjunk csak a 80 ezres kategóriánál.
Szuka felnevelése 2 és fél éves koráig:
- Oltások, féreghajtás, kullancsriasztó, vitaminok 50.000,- Ft.
- Táp (kutya méretétől függő, vegyünk egy közepes termetű, 20 kg súlyú kutyát, amilyen a border collie is) 150.000,- Ft. (Ugye, hogy nem is a kutya vételára a sok?)
- Szűrővizsgálatok: szemvizsgálat kb. 5000-7000 Ft, diszplázia szűrés kb. 12-20 ezer Ft, ez az alap, de jó tenyésztő emellett még leszűreti a kutyái könyökét, vállát is a csípőn kívül, és kiértékelteti valamelyik hozzáértő szervezetnél. Ez kb. 25-35 ezer Ft.
- Kiállítások, tenyészszemle: Attól függ, hány kiállításra vittük el a kutyát, hányszor mentünk külföldre vele, stb. Átlagosan kiállításonként 10-15 ezer forintot számolhatunk, ha csak itthon megyünk, külföldre ennek sokszorosa az útiköltség miatt. Vegyünk mondjuk 15 kiállítást, és tételezzük fel, hogy nem egy kutyát viszünk, így az útiköltség kevesebb. Így sem jön ki a buli 300.000,- Ft alatt.
- Fedeztetés előtti állatorvosi vizsgálatok: 20.000,- Ft.
- Fedeztetési díj: (általában 1 kölyök ára, pl. mint amennyiért a szukát vettük) 80.000,- Ft.
- Külföldi fedezés vagy spermabehozatal esetén az utazási-szállítási költség: 100-300 ezer Ft, de lehet ennek többszöröse pl. egy tengerentúli kan esetén. Vegyünk egy kedvező esetet: 100.000,- Ft.
- Születik mondjuk 6 kölyök, és komplikációmentesen, tehát nem kell külön orvosra költeni.
- Szülés utáni orvosi vizsgálat: 5.000,- Ft.
- Kölykök oltásai, féreghajtása: (kölykönként 3 oltás, féreghajtás) 30.000,- Ft.
- Kölyöktáp: 40.000,- Ft.
- Törzskönyv, chip, állatorvosi vizsgálatok: (kölykönként 8000 Ft) 48.000,- Ft.
Ez összeadva: 878.000,- Ft.
Egy kutyát a tenyésztő megtart, 5-öt elad (500.000,- Ft bevétel), akkor a végeredmény 378.000,- Ft ráfizetés volt. És persze maradt két szép kutyánk.
Persze, nem egy almot tervezünk, bár egy normális tenyésztő 5-6nál többször nem hoz le almot ugyanattól a szukától.
A kutya a hátralévő életében:
- megeszik még 12 év alatt: 720.000,- Ft értékű tápot
- állatorvos, oltások, féreghajtás, vitaminok, kullancsirtó: 150.000,- Ft.
A fedeztetési díj és a kiskutyákkal kapcsolatos kiadások - ha nem számoljuk az inflációt - később sem változnak. Ezek együtt: 343.000,- Ft, amennyiben ismét 6-os alommal számolunk. Természetesen ha a szukát érdemesnek tartotta a tenyésztő újra fedeztetni, megint csak megtart kiskutyát, marad 5 eladott kutya.
Tehát a fennmaradó 12 év és még két alomra ráköltünk 1.213.000,- Ft-ot. És eladunk 10 kiskutyát 1.000.000,- Ft-ért. Így a későbbiekben már "csak" 213.000,- Ft-ot fizettünk rá.
Nem beszélek itt azokról az esetekről, ha komplikációk merülnek fel a vemhességnél, szülésnél, többször kell utazni külföldre, mert első alkalommal nem sikerült a fedeztetés. Esetleg a kutya sok kiállításra jár külföldre is, vagy a fedezésért sokkal többet kérnek, mint itt számoltunk. És persze nem minden fajtánál van 6 kiskutya, egy kisebb testűnél nem ritkaság, hogy csak 1-2 kiskutya születik vagy marad életben.
És természetesen nem adtuk hozzá a kutya tartási költségeihez a méltó búcsút. Nem mindenkinek van lehetősége a kertjében eltemetni elhunyt kutyáját. Egy hamvasztás vagy kisállat-temetőben elhelyezés 60-100 ezer forint.
Forrás: http://olcsokutya.uw.hu/
Kirívó hirdetések
...avagy mikor kezdjünk gyanakodni, ha az interneten keresünk kutyát?
Az interneten olvasható, gyakran csak pár szóból álló hirdetéseknél nem könnyű eldönteni, hogy egy igazi, felelősségteljes tenyésztő sorait olvassuk-e, vagy épp egy szaporító kínál nekünk aranyos kutyakölyköket. Mivel az utóbbitól vásárolni kockázatos dolog, az alábbiakban szeretnénk segítséget nyújtani a hirdetések értelmezéséhez. Természetesen a legfőbb tanács: mindig tájékozódjon a fajtáról és a kutyatartásról, mielőtt kutyát választana! Így Ön is könnyen fel fogja ismerni, mikor "csúsztatnak" a hirdetők.
A kutya fajtájának meghatározása:
"Jorsirterier", "Busset hund", "Stefordshir", "Bokszer", "Káne korzó", "Hászki", "Dobberman" kölyök eladó.
Ha a hirdető még a kutya fajtájának a nevét sem tudja helyesen leírni, akkor nagyon valószínű, hogy nem sokat tud a fajtáról. Persze előfordul hogy az ember elgépeli, de nem mindegy mennyire.
Valószínű, hogy az illető a kutyájával soha nem volt kiállításon, és nem vitte el a fajtaspecifikus betegségek szűrővizsgálataira sem. A kutyáknak szinte biztos, hogy nincs törzskönyve; és arra is mérget vehet, hogy a hirdetőt nem érdekelte sem a szuka, sem a kan kutya vérvonala, így az sem, hogy a szülők nem örökítenek-e betegségeket.
"Kiváló vérvonalú, fajtatiszta kiskutyák, törzskönyv nélkül eladók (apa tenyészszemlés, győztes kan, anya törzskönyv nélküli fajtatiszta szuka)"
Egy igazi tenyésztő a szuka kutyát is elvinné kiállításokra, és kiváltaná a törzskönyvet. Ellenben sok szaporító tart törzskönyv nélküli szukákat, akiket egy környékbeli, törzskönyves kannal fedeztet. Ha a szukának nem tudják a vérvonalát, ha nincsenek szűrési eredményei, akkor a kiskutyák származása ugyanolyan bizonytalan, mint ha két törzskönyv nélküli ebtől születtek volna.
Ebből következik, hogy ilyen kutyát vásárolni súlyos tízezrekért (még ha ez az ár a törzskönyves kutyák árának töredéke is) olyan, mintha posztert vennénk festmény árban.
"Fajtatiszta kiskutyák törzskönyves szülőktől, törzskönyv nélkül eladók"
Ha mindkét szülő fajtatiszta, és a hirdető komolyan foglalkozik a tenyésztéssel, akkor rendelkezik a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél (MEOE) bejelentett, FCI által levédett kennelnévvel is. Ha mégsem váltja ki a törzskönyvet a kicsikhez, akkor annak oka van - vagy a szülők nem lennének továbbtenyészthetők, vagy mégis egy törzskönyv nélküli kutyával pároztatott, esetleg nem a fajta szabályainak megfelelően járt el (például foltos spánielt keresztezett egyszínűvel). Ha a hirdetőnek nincs kennelneve, akkor nem komoly tenyésztő, nem foglalkozik a kutyái vérvonalával, csak "szerzett" két törzskönyves kutyát, és megpróbál minél nagyobb hasznot húzni belőlük. A papírokat mindig kérje el és nézze meg a saját szemével.
Vásárlásnál soha ne dőljön be a "törzskönyvet majd postán Ön után küldjük" szövegnek! És mindig kössön szerződést.
"80% amerikai bulldog" eladó
Ebben az esetben a hirdető maga vallja be, hogy a kutyája keverék. A mai magyar helyzetben pedig a keverék kiskutyákból annyi van, hogy örömmel adják őket ingyen is. Ezért soha ne fizessen értük!
"Magyarországon még nem elismert fajtájú, különleges keresztezésből származó kiskutyák eladók!"
Ha megkérdezi a hirdetőt, hogy mit is jelent a különleges keresztezés, szinte minden esetben kiderül, hogy keverék kutyákról van szó. Manapság divat a különböző "harci kutyákat" (rottweilert, staffordshire terriert, bullterrier) keresztezni de egyre több a példa a kis termetű, lakásban tartható tárdadási kutyusok keresztezésére is (yorki, bischonok, csivava). Keverék kutyáért pedig nem fizetünk, hiszen menhelyről könnyű szerrel örökbefogadhatunk, és ezzel még segítünk is!
A kutya életkora
"Fajtatiszta kiskutyák, 5 hetesek, x-ezer forintért elvihetők, önállóan esznek"
Bár a kölyökkutyák valóban 4-5 hetesen kezdenek önállóan, szilárd táplálékot enni (ezt hívják elválasztásnak) ekkor még nagy szükségük van az anyjukra. A kölykök ugyanis a anyjukat figyelve tanulják meg, hogyan kell viselkedniük a különböző helyzetekben. Ez az alapvető szocializáció rendkívül fontos, ezért a kölyköket 8 hetes koruk előtt nem szabad elhozni az anyjuktól!
"Nyugodt, családszerető, játékos, 8 hónapos kölyökkutya eladó"
Ilyen esetben feltétlenül kérdezze meg, miért válnak meg a kiskutyától, akit nemrég vettek. A legtöbb esetben kiderül, hogy nem szobatiszta, harap, bántja a macskát, hiperaktív és fellöki a gyereket, stb, vagyis nem megfelelően szocializált. Az ilyen, és ehhez hasonló problémákat természetesen a megfelelő tapasztalattal és türelemmel lehet kezelni, de mindenképpen számítania kell rájuk a vásárláskor. Esetleg ekkor már látszik, hogy a kutyus valójában nem fajtatiszta (pl. mert sokkal nagyobb, mint a standard). Ha a legapróbb kétség felmerül a kutyussal kapcsolatban, inkább ne vegyük meg!
"4 éves fajtatiszta szuka kutya, jó anya, olcsón eladó"
Az ilyen hirdető korábban már sok almot hozott le a kutyától, a kölyköket valószínűleg haszonnal eladta, és könnyen lehet, hogy csak azért válik meg a szukától, mert már "nem jövedelmez". A kutyatartásnál számára az a lényeg, hogy minél több kölyök legyen, azaz minél több bevétel, de a felnőtt kutyái lelkével nem törődik. Ilyenkor számolnia kell azzal, hogy a kutyának különböző viselkedési, vagy akár egészségügyi problémái is lehetnek, sőt az is előfordulhat, hogy az eladás valódi oka valami ilyesmi.
Képek
Általános tanácsunk az, hogy a képet nézze meg alaposan! Ha esetleg ismerősnek tűnik az Ön számára, könnyen előfordulhat hogy egy internetről levett kép, amin esetleg nem a konkrét eladó kutyus látható. Felnőtt kutyánál nézze meg a környezetet. Ha láncot, rácsokat lát, ha a kutya előtt csak egy koszos lábos van, ha a kutya elhanyagolt, a szőre loncsos, fénytelen, akkor a megfelelő tapasztalat nélkül akkor se vásárolja meg, ha olcsó! Kölyköknél is nézze meg a tartási körülményeket (ha dobozban/ládában vannak, van-e alattuk egy törölköző). A fajtáról keressen képeket az interneten, mert sokszor a fajtatisztaként hirdetett kutyák képeiről (a fajta ismeretében) egyértelműen látszik, hogy valójában keverékek! Ne dőljön be annak, hogy ez (egyelőre) nem elfogadott fajta, vagy különleges színváltozat.... ne fizessen értük!
Plusz információk:
"Féregtelenítve, oltás nélkül"
A kölyökkutyákat születésük után kéthetente kell féregteleníteni, majd 8 hetes koruktól kéthetente oltani is. Ez a szuka gazdájának kötelessége, mivel ő vállalta a kölyköket, ezért kötelessége róluk az eladásig megfelelően gondoskodni. Ha egy három hónapos kiskutya még soha nem kapott oltást és féregtelenítést, akkor ne vásárolja meg! A hirdető valószínűleg egyéb dolgokban is spórolt, a nem megfelelő körülmények közül származó kölyökkutya viszont sok olyan problémával küzdhet, amelynek felismeréséhez tapasztalatra, a kezeléséhez pedig akár évekre és nagyon sok pénzre szükség lesz.
"Nem vedlik, szagtalan"
Minden kutya vedlik évszakváltásnál, de a szőrszálak bizonyos fajtáknál nem esnek ki, hanem a többi szőrszálhoz tapadva a kutya bundájában maradnak (drótszőrűek, de az uszkár, és a bichonok is ilyenek). Ezeket a kutyákat azonban rendszeresen ki kell fésülni és kutyakozmetikába vinni, különben a szőrük teljesen összetapad, a bőr nem szellőzik, ezért kisebesedik, felszínén pedig láthatatlanul élősködők és gombák telepedhetnek meg. A "kutyaszagot" is természetesen csak megfelelő ápolással lehet elkerülni. Biztos lehet benne hogy egy ürülékben hempergőző kiskutya, bármilyen fajtájú is legyen kifejezetten büdös lesz!
"Helyhiány miatt", "Fajtaváltás miatt" eladó, "Kan kutya eladásig fedez", "Fajtatiszta kan eladó vagy fiatal szukára cserélhető", "Egy felnőtt kan és két szuka eladó", "Kölykök folyamatosan kaphatók", "Yorki, westi, csivava, mopsz, francia és angol bulldog kölykök kaphatók"
Ezek mind szaporítók hirdetései! Olyanoké, akik csak a hasznot látják a kutyában, és a pénz reményében kizsákmányolják. Értelemszerűen nem akarnak "fölöslegesen" költeni a kutyákra, a kölykök nem kapnak oltásokat, a szülőket nem szűrték a fajtaspecifikus betegségekre, a lehető legolcsóbb étellel etetik az állományt, és a kutya méretének megfelelő, legszűkebb helyen tartotják.
Az ilyen hirdetőktől ne vásároljon, mert a kölykök nagy eséllyel gyenge idegrendszerrel és különböző súlyos betegségekkel rendelkezhetnek!
"xy fajtához törzskönyvet vennék"
Ha ilyen hirdetést lát azonnal értesítsen minket a khfc00@vipmail.hu e-mail címen!
A MEOE által kiállított származási lap ugyanis okirat, és mint olyan, annak hamisítása, vagy az azzal való visszaélés bűncslekmény, amit a törvény bűntet!
Forrás: http://olcsokutya.uw.hu/
A TNS
TNS (Trapped Neutrophil Syndrome) egy örökletes betegség, melynek során a csontvelő ugyan termel neutrofileket (fehérvérsejteket), de nem képes eredményesen a véráramba bocsátani azokat. A terhelt kölykök immunrendszere rossz, és végül valamilyen fertőzésben pusztulnak el – amivel szervezetük képtelen felvenni a harcot.a
Régebben ritkának tartották, manapság inkább arra gondolunk, hogy a betegséget – több tényező miatt - nem ismerték fel. Először is, nem túl sok állatorvos ismeri a betegséget, ezért nem is keresi. Másodszor, ha gyanakszik is, a vérvizsgálatok nem mindig mutatnak alacsonyabb neutrofil számot a szabályosnál. Végül, mivel ez egy autoimmun-betegség, a fiatal kölykök sokféle tünetet mutathatnak, aszerint, hogy milyen fertőzésnek esnek áldozatul. Így sok esetben nem ismerik fel a betegséget, egyszerűen 'elhullásnak' gondolják.
A diagnózist tovább nehezíti a tény, hogy a betegség kezdete függ a attól, hogy milyen fertőzésnek van kitéve a kölyök. Néhány kölyök már a tenyésztőnél megbetegszik, mások csak később mutatnak tüneteket. Az ismert esetek közül legtovább 2 év 8 hónapos korig élt egy kutya. A leginkább érintett kölyköket többnyire már 4 hónapos koruk előtt elaltatják.
TNS-t egyes esetekben felismerték Új-Zélandon, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is.
A legutoljára diagnosztizált terhelt kutya az USA-ban született, a törzskönyve amerikai, angol, új-zélandi és ausztrál vonalakat egyaránt tartalmaz. A kutatások azt sugallják, hogy a hibás gén széles körben elterjedt a Border Collie fajtán belül. Autoszomális, recesszív betegség, ami azt jelenti, hogy egy beteg kölyöknek mindkét szülője hordozó.
A tünetek elég sokfélék lehetnek, mivel függenek az éppen elkapott fertőzéstől. Emiatt is olyan nehéz a betegség múltbeli azonosítása. A tünetek már kéthetes kortól jelentkezhetnek. Előfordulhat, hogy a kölyök kisebb, mint a társai, növekedési üteme is lassabb, gyakori a „beteges külsejű” fej (szerintem furán csőrös fejük volt), és a rossz kondíciójú szőrzet is. További tünetek a hányás, visszatérő hasmenés, sántaság, ízületi fájdalmak, láz, étvágytalanság. Lehetséges, hogy amíg meg nem betegszenek a kölykök, nem lehet észrevenni egyértelmű jelét a TNS-nek. A röntgenfelvételek a csontsűrűség eltérését mutatják, törések és vékony csontok alakulhatnak ki. Néhány kölyök az első oltások beadása után betegszik meg. Nincs különbség nem, szín tekintetében, a szukák és kanok bármely színváltozatban lehetnek betegek. A TNS minden esetben az immunrendszer csökkent működésével jár, a tünetek emiatt nem egyértelműek és nagyon különbözőek lehetnek. A beteg kutyákat rendszerint el kell altatni.
A TNS diagnózisához 3 dolog szükséges:
1. a kölyök olyan tüneteket mutat, melyek miatt összefüggésbe hozható a TNS-sel